Mai világunkban a válás már oly természetes jelenség, mint régen a házasságkötés. Házasodni, majd elválni – lassan annyira összetartozó fogalmak, mint a kenyér és a vaj, a tavasz és a napsütés. Ám az esküvőt, majd családalapítást követő válás a legtöbb esetben nemcsak két tényezős probléma, hiszen az események még egy fontos szereplőt érintenek, méghozzá súlyosan: a gyermeket.
Gyermekkel válni mindenki számára nehéz és megterhelő. Sok pár csak azért marad együtt, mert a gyermeket, vagy gyermekeket meg akarja kímélni ettől a fájdalomtól, az elszakadás és a különköltözés terheitől. Ez a választás azonban legtöbbször csak további szenvedéseket hoz, s ne higgyük azt, hogy a gyermekek nem érzik a titkolni próbált párkapcsolati gondokat, a mélyben dolgozó feszültségeket.
A gyermeknek két szülője van, és amíg él, mindig is két szülője lesz. Akármi történjék, mindkettőjükre szüksége van, és rendkívül fontos, hogy az édesanyját és az édesapját is szerethesse. A gyerek szeretete a kötődésen alapul, és ezért képes bármilyen körülmények között szeretettel csüngeni a családján. Képes a boldogságával, de még az életével is fizetni azért, hogy megtegye azt, amit a szülei követelnek tőle. Ezt hívják őseredeti szeretetnek.
Egy gyermek egyformán szereti a szüleit, ezért nem érti, azok miért válnak el. Ha a válás után az anyával marad, és teljes mértékben rá van utalva, gyakran nem meri kimutatni az apa iránti érzelmeit, hiszen tudat alatt fél attól, hogy az édesanyja megharagszik rá ezért, és akkor őt is elveszíti. Az apja iránti szeretete azonban ott él benne, még ha el is titkolja. Ezért annyira fontos, hogy az anya megnyíljon felé és meséljen neki arról a szeretetről, amely egykor összekötötte a gyermek édesapjával. A gyermek így megkönnyebbülhet, hiszen megérti, hogy nem kell titkolnia az apja iránt érzett eredendő szeretetét.
Azt gondoljuk, hogy a gyermek alapvető szükséglete az, hogy szeressék. Ám ez így nem teljesen igaz és legfőképpen nagyon hiányos megközelítés. A gyermek alapvető szükséglete ugyanis az, hogy szerethessen és ki is mutathassa ezt a szeretetet. Szülőként ezzel nagyon fontos tisztában lenni, és lehetővé kell tenni a gyermeknek, hogy kimutathassa a szeretetét, akkor is, ha ő ezt nagyon sajátságos formában teszi meg. A gyermek szeretete ugyanis nem csupán egy érzés – hanem egy erő.