Az asztrológia létjogosultságát kétségbe vonók számára nagyon fontos hangsúlyozni: a bolygók nem determináló hatású, az embereket valamilyen cselekvésre vagy történésre kényszerítő erők, hanem olyan szimbólumok, melyek az emberben is megtalálható energiákat hozzák megélhető, megtapasztalható közelségbe – tehát analógiái bizonyos erőknek, melyek az egész Univerzumot alkotják és áthatják.
A Nap, a Hold, továbbá a Naprendszer bolygói a Teremtés energiáit szimbolizálják, tehát olyan ősi jelképek, melyek leképezik számunkra a cselekvéseket, mozgásokat, a minket formáló belső és külső erőket, és életünk minden egyes területén észrevehetőek. Lényeges, hogy a bolygók közül egyik sem „káros”, vagy rossz hatású, és nem léteznek „szerencsebolygók” sem, ahogyan nem beszélhetünk „kártevőkről” sem a bolygókkal és a csillagokkal kapcsolatban! Fontos tudni, hogy minden ember maga döntheti el, hogy képességeit, készségeit, erőit hogyan alkalmazza, milyen irányba fordítja. És itt lép a képbe, hogy analógiaszintek szerint éljük az életünket: minden ember célja kellene, hogy legyen, hogy velünk született képességeinket, adottságainkat, lehetőségeinket a lehető legmagasabb szinten használjuk, működtessük, mert csak így fejlődhetünk.
Mindenki szabad akarata szerint élheti meg erőit itt a Földön. Amint arra kezdünk törekedni, hogy magasabb szinteken éljünk meg mindent az életünkben, azzal a jó, előrevivő, magasabb szintű történéseket és fordulatokat vonzzuk be, míg minden olyan eset, amikor önző módon, saját vágyaink kielégítésére, akár mások kárára alkalmazzuk a bennünk meglévő erőket, azzal „rosszat” okozunk önmagunknak is. A legtöbb ember általában a „jó és rossz” között ingadozva él, ám viszonylag gyorsan el tudjuk sajátítani azt a látásmódot, hogy mikor és milyen módon tudunk egy esemény kapcsán magas szinten cselekedni. Így egyre gyakrabban ismerjük fel magunktól is, idejében, ha alacsonyabb szinten éltünk meg valamit, így egyre közelebb kerülhetünk önnön emelkedésünkhöz, a feltétlen Szeretet állapotához is.
Cselekvéseinket tehát a bolygók, a Nap és a Hold szimbolizálják. Ők – mint a Földről jól látható jelképek – mozognak az égbolton, illetve a csillagokkal kapcsolatba kerülve azok üzeneteit is továbbítják nekünk az asztrozófia (az ősi asztrológia) tudományán keresztül. A bolygók végzik el a zodiákus (állatövi) rendszer cselekvéseit, s ezek üzenetét is a bolygók továbbítják más jelekbe. A bolygókkal együttálló csillagok azt mutatják meg nekünk, hogy milyen szellemi, azaz magasabb szintű, tisztább töltésű üzenete van az adott konstellációnak.
Csak fokozatosan, lépésről-lépésre tudunk haladni a csillagképek és az asztrológia születési képlet által is jelzett, saját misztikus ösvényünk útján, mert idő és érettség kell ahhoz, hogy mindig meg tudjuk találni az egyes történések okát önmagunkban is. Szokjunk le arról, hogy mindent a véletlennel magyarázzunk! Keressük meg mindig önmagunkban az okát annak, miért vonzunk be bizonyos embereket és eseményeket az életünkbe! Ehhez mindig kapaszkodót és magyarázatot kínál nekünk az asztrológia és az asztrozófia tudománya.
