Lehet, hogy ideje szakítanod vele?

unalmas párkapcsolatAz egy dolog, hogy már van pasid. De nézz csak magadba: mit ér az olyan kapcsolat, ahol szinte minden egyes nap felteszed a kérdést magadnak: „ugyan minek?” Sajnos az állandó dilemmázás és a kétségek közt hánykolódás nagyon sok energiát visz el, és frusztrálttá teszi az embert. Ebben a kérdésben azonban senki más nem tud helyetted dönteni, senki nem mondhatja meg neked, mit tegyél, hiszen kizárólag te láthatod át, hogy van-e még értelme a kapcsolatotoknak, vagy eljött az ideje, hogy véget vess neki. Az alábbi tanácsok azonban segítségedre lehetnek!

Inkább szakíts vele, ha…

 — … már elveszítetted a méltóságodat és önmagadat is. Oké, lássuk be, mindannyian követtünk már el olyan dolgokat a pasi figyelméért, amit később senki előtt nem vállaltunk volna fel. Tudod, amikor például 20 percen belül 50-szer hívod fel csak azért, mert fogalmad sincs, hol van, és mit csinál. Vagy amikor csak azért lapozgatod a szexújságokat, hogy különböző praktikákat less el annak érdekében, hogy végre újra megkívánjon. Arról nem is beszélve, amikor hanyagolni kezded a számodra fontos hobbidat, a kedvenc tevékenységeidet, vagy a baráti találkozókat is azért, hogy vele lehess. Az ég szerelmére: hagyd ezt abba! Találj vissza önmagadhoz, tisztítsd ki az elméd, és vonzd be magadnak végre azt a férfit, aki mellett istennőnek, és nem egy függésben lévő, gyenge kis piócának érezheted magad!

— … képtelen veled a közös jövőtökről beszélgetni. Ha nemcsak boldogtalan vagy a párkapcsolatodban, de folyamatos bizonytalanságok lengik körül a „mi lesz velünk?” kérdéskört, az nagyon nem jó. Lehet, hogy a pasid nem akar szakítani veled, de közben az sem érdekli igazán, hogy együtt maradtok-e vagy sem. Próbáld meg tisztábban átlátni, hogy mit mond, és közben miket tesz! Ha már a szavaiban, és a megfogalmazásaiban sem érzel kellő tiszteletet és odafigyelést irántad, akkor ne tervezgesd vele tovább a jövődet! Ez a férfi ugyanis nem akar téged igazán, és nem vagy neki elég fontos. Ha ő nem, legalább te kezdd el önmagad tisztelni: add ki az útját, ne pazarold rá tovább a drága idődet.

— … semmi örömöd nincs a kapcsolatban. Furán hangozhat, de ez is egy nagyon nyomós ok lehet a szakításra! Idézd csak fel, hogy az elején mennyit nevettetek, milyen színes, feltöltődést jelentő programokat szerveztetek! Mostanra pedig csak a szürke hétköznapok és a megélhetésért folytatott küzdelem maradt. Nem érzed úgy, hogy át lettél verve? Mintha már nem lennél olyan különleges a számára, mint egykor voltál? Nos, ha ezt így érzed, akkor bizony így is van. Minden kapcsolatnak meglehet a maga baja, ám egy dolgot soha nem veszíthetsz el: a vidámságot és a jókedvet, amelyet a pároddal együtt, közösen is képesek vagytok újra és újra átélni. Az élet túl rövid ahhoz, hogy szerencsétlenül, nyomorúságos hangulatban éljük le. Inkább helyezz hangsúlyt a vidám dolgokra: öltözz fel csinosan, sminkeld ki magad, menj el a barátnőiddel szórakozni, és kezdj el olyan pasikkal randizni, akik tényleg imádnak téged!

— … hátráltat téged. Sosem egyszerű megtalálni az egyensúlyt abban, hogy mennyit hódolhatunk a saját szenvedélyeinknek és vágyainknak úgy, hogy az még ne ártson a párkapcsolatunknak. Csakhogy az a férfi, aki visszahúzza a párját az önmegvalósításban, nem hozhat boldogságot egy olyan nő életébe, akinek fontosak a saját tervei. Ideje hát otthagynod a pasit, ha azért nem tudsz figyelni a saját céljaidra, mert neked kell kifizetned az ő számláit is! Vagy ha azért nem tudsz időben odaérni egy fontos megbeszélésre, mert még őt is el kell fuvaroznod a munkahelyére. Persze fontos, hogy támogassuk egymást, de észre kell venned, ha a párod hátráltat! Ha pedig felismerted, tegyél is ellene!

— … nem tud felnőni. Oké, hogy szeret! De ez nem sokat ér, ha jobban szereti a számítógépes játékait, vagy – ami még rosszabb – ha annyira nem képes elszakadni a szülői háztól és az édesanyjától, hogy neked is ott kell töltened vele az éjszakákat. Ne tervezz vele hosszú távra, ha azt látod, hogy eszébe sem jut, hogy összeköltözzön veled egy saját lakásba. Vagy ha azért nem tudod elvinni őt egy munkahelyi összejövetelre, mert tuti, hogy benyög valami béna viccet, ami miatt téged akár ki is rúghatnak. Ha a pasid gyerekes, vagy olyan éretlen, mint egy kamasz fiú, jobb, ha ajtót mutatsz neki, és keresel magadnak egy FÉRFIT, aki támogatni és inspirálni is tud téged.

Bizony nem könnyű lépni. Főleg, ha már évek óta bele vagy ragadva egy ehhez hasonló helyzetbe és még szereted is a párod. De hidd el: benned már ott a válasz! Már tudod, hogy valójában mit akarsz! Csak figyelj egy kicsit önmagadra és végre legyél TE a legfontosabb önmagadnak! Képzeld csak el, hogy később, amikor évek múlva visszatekintesz erre az időszakra, milyen büszke leszel majd magadra! Könnyen lehet, hogy akkor már tisztán fogod látni, hogy ez volt az első lépés ahhoz, hogy azzá a nővé válj, aki lenni akartál!

Szakítás alázattal és békével

családállításSokszor, amikor egy pár szakít, a szakítás valódi oka nem fogalmazható meg egyértelműen, mert a felek sincsenek tisztában vele. Természetesen minden szakításkor okokat keresnek az érintettek, és megpróbálják megmagyarázni maguknak és/vagy egymásnak, miért következik be a szakítás. Az okok keresése mindig összefügg azzal, hogy azt gondolják magukban a résztvevők: ha tisztában lennének a szakításhoz vezető kiváltó tényezőkkel, vissza tudnák fordítani a folyamatot, nem kellene sort keríteni a szakításra – azaz hatalmat szerezhetnének a történések felett.

Amennyiben valamilyen tett, vagy vétek vezetett a szakításhoz, abban az esetben az okokat egészen pontosan meg tudják jelölni a partnerek. Ám ebben az esetben sincs hatalmuk afölött, ami ehhez a vétekhez, az egyik fél megsértéséhez vezetett. Azt, hogy tulajdonképpen mi váltotta ki a tettet, amivel az egyikük a másikat súlyosan megbántotta, találgatni lehet, de mégis titok marad. Titok abban az értelemben, hogy nem tudjuk, miért pont így kellett követniük egymást az eseményeknek, miért nem választotta azt a bizonyos „másik utat” a vétkes fél, amellyel nem kellett volna szakításra sort keríteni.

A hatalom megszerzésére irányuló belső késztetésünket ebben az esetben is tanácsos legyőzni, és alázattal kell fordulnunk a sors felé. Mondjunk le arról, hogy a szakításhoz vezető okokat megtaláljuk, mert így tudunk majd a volt párunkra és az elmúlt kapcsolatra igazán tiszta alázattal és megnyugvással tekinteni. Próbáljunk meg arra törekedni, hogy belül el tudjuk ismerni: kialakult egy folyamat, amelynek nagyobb ereje volt, mint nekünk. Ám a Létezés nem véletlenek furcsa és kiszámíthatatlan egymásutániságából épül fel – a kapcsolat alakulása és a szakítás sem csupán azon múlott, hogy elménkkel és viselkedésünkkel hogyan voltunk képesek irányítani a viszonyunkat. A legmegnyugtatóbb belső hozzáállás, ha elismerjük, hogy megtörtént az elszakadás, és már nem áll hatalmunkban változtatni rajta.

Így tudjuk elengedni a másikat, és lezárni a kapcsolatot. Így tudjuk igazán elengedni azt a belső „kapálózást”, amely arra a reményre irányul, hogy „talán újra együtt leszünk”. Ha ezt el tudjuk engedni – mert alázattal elfogadjuk a történteket -, újra energiánk teljébe kerülhetünk.